Az első nap

2009 július 13. | Szerző: flow85 |

 EL sem hiszem! Van munkaszerződésem! Persze nme ment ám minden olyan simán… Reggel bementem a központba. Csak fél órát ácsorogtam, mivel a vonatom így ért be. Hát ez van. Addig is, még bemehetek, iszom egy kávét.

 

Bent vagyok, és papírokat töltök ki, olvasok át, írok alá. Mire mindennel végeztem, szörnyen elégedett voltam magammal. Ennyi autogrammot még Jacko sem osztott szét, mint ahányszor én leírtam a nevem egy óra leforgása alatt. (Itt meg kell említenem, hogy mélyen lesújtott Jacko halálhíre. Méltán nevezték a pop királyának, egyszerűen fantasztikus volt….) Szóval végeztem, hát mehetek a leendő munkahelyemre. Várjunk csak! Ez már A munkahelyem, nem a leedő. Juhéééé! A kávém a hr-es asztalán maradt, de ez sem keserít el.

 

A kezdeti bejutáson túl levén, az igazgató asszonyhoz vittek. Ott elmesélték a munkakört dióhéjban, majd körbevittek és mindenkinek bemutattak. Ez vicces amúgy. Nem tudom, ki hányszor került már új helyre, de volt valaki, aki kettő kollegánál többet tudott a bemutatás dömping után a nevén szólítani? Hát, nekem sem sikerült. Két lánnyal dolgozom egy irodában, a mentorom – merthogy nekem az is van ám – két szobával arrébb. Az egyik lány a bemutatkozást és a munkaidő végeztével aktuális elköszönést leszámítva nem beszélt velem. Bár én sem vele (mily meglepő) előbb utóbb csak oldódik a hangulat. Remélhetőleg. A másik lány nagyon aranyos. Igaz, csak a munka árnyoldalait bemutató panaszáradat folyik belőle, de mentségére legyen mondva, éppen határidős dolga van…

 

Egyelőre ennyi, mert alszom. Muszály. Holnap is kelek negyed 6kor, igen az 5óra 15perc hajnalban, hogy beérjek fél nyolcra. Jesssssssssz!!! Na, pá!!!